Hát sok ideig azon tűnődtem, mit is írhatnék. Petike kérte, hogy arról írjak mi zajlik bennem, ne arról, ami körülöttem, erre is ki fogok térni, nem ma, de ami ma, illetve tegnap este történt – események sorozata ­ na hát, ez mindenképpen be kell kerüljön ide.
A Garynek születésnapi bulija volt, nem születésnapja, mert az csak 22.-én lesz, de ez részletkérdés. A program délután elkezdődött, bográcsban csülökpörkölt, magyar hozzávalókkal, majd később nyárson csirke hús sütés, kis tűzgyújtási nehézségekkel. Itt van a Kati akiről talán eddig nem esett szó, Gary barátnője aki amúgy életvitelszerűen Szegeden lakik. Megérkezett az ünnepelt kisfia, szerintem még reggel, amikor aludtam, az apja, - aki egy nagyon intelligens, fiatalos forma a Nomi apjához tudnám hasonlítani, aki esetleg őt ismeri talán el tudja képzelni – és Gary egyik régi barátja Andris. Elkezdtünk inni, én nem szoktam, illetve nem szeretek inni, de muszáj volt. Érkeztek szép lassan az arcok, részletkérdés hogy kik, nem túl sokan. Itt volt SG is, aki meglepően jó fej volt, lehetett rajta/vele jókat röhögni. Elszívtunk egy cigit is, aminek folyományaként Andris, olyan este 8-9 felé kidőlt, először a konyhában pihegett kicsit, majd felment Gary szobájába, ahol elhelyezkedett a számítógép asztal és szék között, magzati pozícióban. Ekkor Robi kitalálta, hogy mindenképpen el kellene menni valami szórakozóhelyre, neki néhány hónapja ez a heppje. Végül el is mentek SG-vel, és Ferivel, aki ugyebár szintén itt lakik. Ferinek az este folyamán volt egy feledhetetlen elszólása, ami a címadója akart lenni eme bejegyzésnek, de a későbbi események miatt nem ez lett. Gary nyaggatott mindenkit, hogy igyá' valamit, igyá' valamit, idd meg ezt. És a Feri kezébe nyomott egy általam otthagyott poharat, erre Feri „Talált piát csak akkor iszok, ha nincs pénzem”, hát ez a kijelentés engem tönkretett, azt hittem beszarok a röhögéstől. Szóval végül kapott másikat. Szép lassan lemorzsolódott mindenki, elmentek a marharépák bulizni, az ünnepelt iszonyatosan részeg volt, elaludt a konyhában, ekkor én is úgy döntöttem, hogy részemről vége. Felmentem aludni. Reggel arra kelek, hogy Gary visít ordít, mint egy kisgyerek, hogy „Kati ne csináld, Kati ne csináld!!!”, de tényleg nagyon ijesztően hangosan tette mindezt, felpattantam az ágyból, ami nem szokásom, Robi is magához tért. Átmentünk megnézni mi szitu, Gary a karjában tartotta Katit, aki hörgött, habzott a szája, nem kapott levegőt, és fel volt akadva a szeme. Hát ez engem sokkolt picit, pár perccel később derült ki mennyire, kérdeztem Garyt, hogy hívjam e a mentőket, mondta igen, én hívtam. Hát ez itt egy picikét máshogy zajlik mint kis hazánkban, ahol ugyebár magára a kapcsolásra vársz legalább egy-két percet, majd egy utolsó büdös paraszt operátor unott hangjával szembesül az ember, és hosszú faggatás után, mintegy fél óra múlva megérkezik a mentő. Na itt: 999 mindenféle csergés nélkül valaki felveszi a telefont, megkérdezi, hogy a rendőrség a vagy a mentő kellene, nem zargat felesleges kérdésekkel, hogy esetleg ő ítélje meg kihez is kapcsoljon, ott ismét egyből felveszik a telefont megkérdezik mi a baj, nem kérdezik a nevedet, nem kérdezik a telefonszámodat, - hiszen látják – csak a lényeget. Az első kérdés a cím, majd mi a baj, majd ennek részletei, nevezetesen elváltozott e a színe, izzad-e, ilyesmik, egy kérdést nem értettem, de mindegy is volt. A hívás nem tartott tovább másfél percnél, még nem tettük le a telefont a mentő már kopogtatott az ajtón, az első, aki egy személyautóval volt, a második rá fél percre érkezett, ők egy betegszállító autóval érkeztek. Ekkor én, Robi elmondása szerint, mint egy ceruza borultam el a szobában, az operátor már részéről befejezte a beszélgetést, de egy automata elbúcsúzott helyette. Kérdezte Robi mi van, mondtam semmi komoly elájultam, mindjárt jól leszek, majd becsuktam a szemem, és kiesett a kezemből a telefon. Majd néhány másodperc után jól lettem, ahogy ígértem, és lementem diskurálni a többiekkel. Kiderült, hogy Katinak epilepsziás rohama volt, amivel kezelték is otthon, de mivel 5 évig tünetmentes volt, ezért befejezték a kezelését. Aki még nem látott ilyet, annak ez elég sokkoló látvány, nekem az volt. Én azt hittem ilyenkor görcsösen rángatózik az ember, de ő nem rángatózott. Be akarták vinni a kórházba, de nem ment. Most már teljesen jól van hál' istennek. Betegbiztosításról egy kurva szó nem esett. Hát ilyen érdekes partin sikerült részt vennem. Összességében nagyon jó buli volt, szar volt így kelni, ugyanakkor jó tudni, hogy itt a mentők máshogyan működnek.

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0